Észak-Komárom és Dél-Komárom természeti erőforrásai
A települések fejlődésében ugyan jelentősen megnőtt a politikai-gazdasági tényezők szerepe, de a természeti környezet továbbra is megmaradt determináló faktorként. A városfejlesztés hosszú távon csak a természeti környezettel teljes összhangban tartható fenn.
A két város területe ártéri területekkel szabdalt alacsony fekvésű síkság. A terület kőzetanyaga elsősorban folyóvízi hordalék (homok, iszap, kavics, agyag stb.), melyen csernozjom és öntéstalajok alakultak ki. A városok legfontosabb természeti kincse a jó minőségű termőföld, meghatározó természeti erőforrásként van jelen a tágabb környezetüket is kitöltő Kisalföld, mely tájegység talajai mindkét országban a legtermékenyebbek közé tartoznak, az országos átlagokhoz képest kiemelkedően magas a mezőgazdaságilag intenzíven hasznosított területek aránya.
A városok számára további kiemelkedő természeti tőke a víz: jelentős felszíni és felszín alatti vízkészlettel rendelkeznek. A vízkincs közül a legmeghatározóbb erőforrás a vizsgált térben a Duna, mely Európa fontos tranzit-víziútja, egyedülálló természeti értéke, komplex ökológiai rendszere, s melynek bal partján (a Vág-Duna torkolatánál) található Észak-Komárom, míg vele szemben, a folyó jobb partján Dél-Komárom terül el. Napjainkban e fontos városalkotó elem szerepe a háttérbe szorult, ugyanis Dél-Komáromban a vasútvonal választja el a várost a folyótól, Észak-Komáromban pedig ipari telepek húzódnak a part mentén, így lényegében az egyik város sem profitál tulajdonképpen a Duna varázsából, a folyamnak a városképekben betöltött szerepe nem domináns. Középtávon a Duna ezen szerepkörében lényeges változásokat terveznek végrehajtani: kerékpárutak és sétányok kiépítését tervezi mindkét város, ugyanakkor a folyó problémákat is okozhat magas vízhozamok esetén, ezért szükség lesz árvízvédelmi intézkedések megvalósítására is (elsősorban a Duna jobb partján). Észak-Komárom vízrajzi viszonyában kiemelendő még a Vág folyó (mely Szlovákia leghosszabb folyója, s távlati tervekben szerepel a Zsolna – Komárom vízi út megépítése), a Nyitra folyó, a Komáromi csatorna, valamint a Holt-Vág (a mely a város legnagyobb mesterséges tava, népszerű üdülőhelye). Dél-Komárom vízrajzi viszonyaiban továbbá meghatározó a Szőny-Füzitői csatorna, amely a város területén kialakított Rüdiger tóba torkollik, valamint a Koppánymonostor városrésznél található dunai holtág. Az elmúlt évtizedben az említett vízfelületek turisztikai termékké is minősültek, évről évre növekszik az általuk nyújtott rekreációs és sportolási lehetőségek iránt érdeklődők száma.
A két város gazdag felszín alatti vízkészletekben is, ivóvízkészletben és termálvízkészletben egyaránt. Az utóbbi természeti kincs idegenforgalmi és gyógyászati célokra történő kihasználása az elmúlt évtizedben gyors ütemben növekedett, különösen a dél-komáromi gyógyfürdőben végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően (amely fejlesztési folyamat középtávon is tovább fog folytatódni), ahol 1268 méter mélyről 62 °C-os termálvíz tör fel (1967-ben gyógyvízzé nyilvánították), s az alábbi betegségek kezelésére alkalmazható hatásosan: degeneratív gerinc és ízületi betegségek, baleseti ortopédiai, idegsebészeti műtétek rehabilitációja, idült gyulladásos nőgyógyászati kórképek.
A domborzati és vízrajzi adottságok mellett a táj gazdasági hasznosítására döntő hatással bírnak az éghajlati elemek, amelyek közt a legmeghatározóbb a hőmérséklet és a csapadék. A régióban az átlagos évi középhőmérséklet 10 C fok körül alakul, legmelegebb hónap a július (20-21°C középhőmérséklettel), leghidegebb pedig január (-2°C középhőmérséklettel). Az átlagos évi napsütéses órák száma 2200 körül mozog. Az átlagos éves csapadék 580 mm körül mozog, a legcsapadékosabb hónap a július (60 mm), míg a legkevesebb csapadék februárban van (33 mm). Az észak-nyugati széljárás dominál, azonban a terület széljárása kedvezőnek mondható, kevés a viharos erősségű szél.
A 19. században elkezdődött folyószabályozási munkálatok jelentősen átalakították a két város környezetének ökológiai viszonyait, az antropogén hatások miatt ma már kevés helyen található meg az eredeti vegetáció a területen. A térségre gazdag madárvilág és apróvadas állatállomány (mezei nyúl, fácán) jellemző, de megtalálható az őz és a vaddisznó is.
A minőségi élet igényli az egészséges, tiszta környezetállapot fenntartását. A két város e tekintetben ma még szerencsés helyzetben van, környezetállapotuk sok szempontból jónak mondható, azonban mindkét városban számos megoldatlan környezetvédelmi infrastrukturális fejlesztést kell megoldani (szennyvíztisztítás, hulladékgazdálkodás) középtávon.
A városokban megtalálható több, védettséget élvező természeti érték, számos védett növény és állatfaj (pl. a téltemetőnek [Eranthis hyemalis L.] a dél-komáromi Koppánymonostorban van a legnagyobb termőhelye Magyarországon), több európai jelentőségű természetvédelmi terület, amelyek a Natura 2000 természetvédelmi rendszer elemei közé nyertek besorolást s a várostestek szövetében kiemelkedő értéket jelentenek.
A két város zöldfelületi szempontból jól ellátottnak mondható. Az utcák és terek többsége fásított, a parkok és a lakóterületek általában megfelelő összetételű, egészséges növényállománnyal rendelkeznek, azonban ezek terek további fejlesztése alapfeladat középtávon.
Közlekedés
A gazdasági és társadalmi fejlődés a közlekedési infrastruktúra függvénye. A két város rendkívül előnyös közlekedési fekvést mondhat a magáénak: két európai multimodális folyosó is áthalad rajtuk keresztül, illetve a közelükben: VII. folyosó (ami a dunai vízi út jelölése), valamint a IV. folyosó (Berlin/Norimberg-Prága-Bécs-Pozsony-Budapest-Szófia- Isztambul).
A két város közúti infrastruktúrája elsősorban a magyarországi oldalon végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően minősíthető jónak. Az M1-s (E60, E75) autópálya dél-komáromi kijárati csomópontja a várostól 8 km-re található, mely csomópont elérhetősége Budapesttől 85 km, Bécstől 163 km. Észak-Komárom közúthálózatában az Észak-Komárom – Nyitra kapcsolatot biztosító I/64 számú, valamint a Pozsony, illetve Párkány felé vezető I/63 számú első osztályú utak a legmeghatározóbbak.
Dél-Komárom iparának robbanásszerű fejlődése az elmúlt tíz évben mindkét város közúthálózatát nagymértékben leterheli (az ipari park naponta több száz kamion és busz célállomása, illetve kiindulópontja), ezért középtávon szükséges a két város közúthálózatának nagymértékű fejlesztése, a városokat elkerülő úthálózat megépítése, valamint a két város közúti összeköttetését biztosító két új dunai híd megépítése: egyik a két város nyugati oldalán, másik a két város keleti oldalán. A nyugati híd megépítésére a két város sikeresen pályázott fejlesztési forrásokért: már ez évben elkezdik az építését (körülbelül 200 méterre a mai vasúti hídtól épül majd fel, s külön sávok lesznek a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak is). A belvárosokat sújtó intenzív forgalom és a vele együtt járó légszennyezés és jelentős zajterhelés teljes kiküszöbölését azonban majd csak a keleti híd megépítése adja, amely a nyugati híd és a dél-komáromi déli körgyűrűn át biztosítaná az I/63 és az I/64 utak közti kapcsolatot.
Észak-Komárom és Dél-Komárom közti közvetlen közúti kapcsolatot jelenleg csak a 110 éves Erzsébet-híd biztosítja, amely a városközpontokba vezeti a hatalmas forgalmat, ami mindkét városban gondokat okoz, valamint az Erzsébet-híd műszaki paraméterei sem felelnek meg a mai kor követelményeinek, a két város közötti nagyon intenzív a forgalom a híd állapotát gyorsan rontja (annak ellenére, hogy a hidat 2006-ban felújították).
A vasúti közlekedés infrastruktúrájának színvonala Dél-Komáromban magasabb, ugyanis a várost keresztülszeli az ország egyik leggyorsabb vasútvonala, a Budapest-Hegyeshalom kétvágányú, villamosított fővonal. Ezen kívül innen indulnak ki a Komárom- Székesfehérvár, Komárom-Esztergom egyvágányú fővonalak. A Duna jobb partján elterülő dél-komáromi vasútállomás csomópont jellegű, nemzetközi személy- és teherpályaudvarként funkcionál.
A két város közt közvetlen vasúti összeköttetés van a városok nyugati felében található vasúti hídon át, azonban a vasútvonalnak kihasználtsága alacsony, a két vasútállomás közti összeköttetés jelentős potenciálja kihasználatlan, különösen a nemzetközi vasúti személyforgalomban betöltött szerepük marginális (a hídon megvalósuló teherforgalom kissé kedvezőbb képet mutat, de ezen szerepkörben is célszerű lenne a vasúti átkelési lehetőség nagyobb kiaknázása). A két város vasúti elérhetőségében 2012 márciusa nagy elmozdulást hozott, ugyanis Észak-Komáromot március 4-től Dunaszerdahellyel és Pozsonnyal egy modern vasúti flotta (egy cseh magántársaság REGIOJET szerelvényei) kapcsolja össze, mely hatalmas ugrás a Duna bal partján elterülő város és régiójának közlekedési kultúrájában.
A vízi közlekedés szempontjából a két város potenciálja hatalmas, a Duna és a Vág folyók Közép-Európa egyik legjelentősebb vízi útjainak számítanak (az utóbbi folyó szerepe különösen a Komárom – Zsolna vízi út megépítését követően növekszik majd meg). A két évtizeddel ezelőtt történt Rajna – Majna – Duna csatorna megnyitásával a Dunának, mint nemzetközi útvonalnak a jelentősége megnőtt, a régiót élénkebben bekapcsolják a nemzetközi mozgásokba. Mindkét városban található teherkikötő, ahogy személyforgalmat lebonyolító kikötők is, azonban a személykikötők színvonalát lényegesen emelni kell, hogy a városok profitáljanak a nemzetközi vízi úton való fekvés előnyeiből. Dél-Komáromban egy színvonalas kikötő áll rendelkezésre a személyforgalom fejlesztése végett. Középtávon Észak-Komáromban a Vág és Duna összefolyásának keleti részén, a Nagyharcsásnak nevezett területen van tervezve egy központi teherkikötő megépítése (vasúti, vízi és közúti átrakodó állomás létrehozása).
A városok fekvése a légiközlekedés szempontjából előnyösnek mondható. A legközelebbi nemzetközi forgalmú repülőterek Budapesten és Pozsonyban találhatók, melyek autópályán másfél órán belül elérhetők.
A két városban a helyi lakosság a mindennapi utazási igényeinek jelentős részét egyéni közlekedéssel oldja meg, ami a belvárosok közlekedési túlterheltségéhez vezet. Középtávon a két város közti tömegközlekedés fejlesztése és átszervezése elengedhetetlen lesz, ugyanis a dinamikusan növekvő társadalmi és gazdasági kapcsolatok magával vonják a még élénkebb utasforgalmat a két város közt (tudatos tervezéssel azonban lehet erősíteni a tömegközlekedés térnyerését, ezáltal javítani a motorizáció által leterhelt belvárosok környezeti állapotát). A városok tömegközlekedési rendszerének fejlesztése közt meghatározó elemként szerepel egy egységes központi állomás létrehozása Dél-Komáromban, amely a vasúti közlekedés, az autóbusz közlekedés és a hajóközlekedés utasforgalma számára biztosítana integrált teret.
A két város mérete, szerkezete és domborzati adottságai kedveznek a kerékpáros közlekedésnek. Az elmúlt 10 évben néhány forgalomáramlási irányban már megépültek a kerékpárutak, azonban középtávon további kerékpárúthálózati fejlesztések szükségesek.
