A határtérség foglalkoztatási szerkezete

A határtérség foglalkoztatási szerkezete

Az elmúlt tíz évben Szlovákia és Magyarország gazdasági szerkezete igen kedvező változásokon ment keresztül, azonban a mintegy 700 km hosszú határtérségben komolyabb javulás nem ment végbe a Pozsony közvetlen térségét jelentő Felső-Csallóközt leszámítva. A határtérség nyugati szakaszain, főleg a külföldi működőtőke beruházásoknak köszönhetően csökkent a munkanélküliség. A határtérség foglalkoztatási szerkezetét vizsgálva szembetűnő még az agrárszektorban súlyában megmutatkozó különbség. A teljes határszakaszra igaz, hogy a szlovák oldalon a foglalkoztatottak jóval nagyobb hányada talál még megélhetést a mezőgazdaságban (2,3–3,8% a magyar oldalon, míg 4–6,8% a szlovákon).

A határtérség súlyos munkanélküliségi problémáinak orvoslására egyik kiváló eszköz az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program lehet az elkövetkező 5 évben, ugyanis ezen program 3. prioritási tengelye kimondottan a fenntartható és minőségi foglalkoztatás előmozdítását és a munkavállalói mobilitás támogatását hivatott támogatni. A prioritás a foglalkoztatás a régiók között egyenlőtlenségeinek csökkentésére fókuszál a foglalkoztatás szintjének javítása céljából a programrégióban a határon átnyúló munkaerőpiacok integrálása révén, beleértve a határokon átnyúló mobilitást, a közös helyi foglalkoztatási kezdeményezéseket, a tájékoztató és tanácsadó szolgáltatásokat és a közös képzést.

2017 júliusában várható ezen INTERREG program keretében a pályázati felhívás megjelenése a 3. prioritási tengelyre fókuszálva, ahol integrált területi foglalkoztatási akciótervek benyújtására lesz lehetőség. Ezen terveknek a funkcionális térségekben kell megcélozniuk a foglalkoztatási helyzet javítását, új munkahelyek létrehozását a térség gazdasági adottságaira és igényeire alapozva. Fő szempont az elvándorlás megakadályozása, a  határon átnyúló munkaerő-mobilitás elősegítése, új foglalkoztatási lehetőségek teremtése – termékek és szolgáltatások által – annak érdekében, hogy a térségben minél magasabb legyen a foglalkoztatási arány és az életszínvonal. Az együttműködés révén összehangolhatóak továbbá a munkaerő-piaci igények és a képző intézmények képzési kínálata is, ami hozzájárul a helyi vállalkozások fejlődéséhez, a munkaerő helyben tartásához. A szlovák-magyar határ mentén reálisan 10 TAPE – Területi Foglalkoztatási Akcióterv – kerülhet támogatásra.

A beruházási prioritáson belül támogatható tevékenységek:

  • a foglalkoztatást a helyi potenciálra alapozó termékek és szolgáltatások kialakításával megerősítő célzott akciók;
  • a munkaerő határon átnyúló mobilitásának javítását megcélzó kezdeményezések és szolgáltatások;
  • konkrét területek korszerűsítéséhez, szerkezeti átalakításához és fenntartható fejlődéséhez hozzájáruló, továbbá a munkaerő mobilitásának mérhető javulását eredményező infrastrukturális;
  • közös integrált határon átnyúló foglalkoztatási kezdeményezések elindítása és végrehajtása;
  • a foglalkoztatást előmozdító üzleti szolgáltatások kialakítása és az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése;
  • közös oktatási és képzési programok;
  • támogató menedzsment tevékenység felállítása és működtetése az akcióterv megvalósításának idejére, a project közös menedzsment és koordinációs feladatainak ellátására, hátrányos csoportok segítése, akciótervek elkészítése és aktualizálása, jelentések elkészítése és kommunikációs tevékenységek végrehajtása.

Térkép 1: Funkcionális régiók a szlovák-magyar határ mentén

Forrás: http://www.cesci-net.eu/

Foglalkoztatási projektek kulcstevékenységei:

  • Termékek és szolgáltatások
  • Határon átnyúló munkaerő-mobilitás

Kiegészítő tevékenységek:

  • Infrastrukturális beruházások
  • Közös, határon átnyúló foglalkoztatási kezdeményezések
  • Üzleti szolgáltatások
  • Közös oktatási és képzési programok

A területi foglalkoztatási akcióterv célja munkahelyek létrehozása

  • valódi területi igényekre alapozva,
  • integrált megközelítést alkalmazva,
  • szinergikus rendszerben (tematikus fókusz, logikus fókusz egymásra épülések).

Cél, hogy a területi foglalkoztatási akcióterv tevékenységei járuljanak hozzá

– gazdasági növekedéséhez,

– a foglalkoztatási lehetőségek bővítéséhez és munkahely-teremtéshez,

– a népesség helyben tartásához,

– a térségi vállalkozások fejlesztéséhez, a vállalkozások irányításához, hatékonyabb működtetéséhez és versenyképességük növeléséhez.

Az integrált területi foglalkoztatási akciótervek hatásindikátorai:

  • Létrehozott munkahelyek száma (db)
  • Szociális gazdaságban foglalkoztatottak száma (db)
  • Munkanélküliségi ráta célcsoportonként (%)
  • Foglalkoztatottsági ráta célcsoportonként (%)
  • Munkahelyteremtő beruházások nagysága (HUF, EUR)
  • Helyi/térségi termékek száma (db) – Helyi/térségi termékek értékesítésének árbevétele (HUF, EUR)
  • Ingázók és helyben dolgozók aránya (%)
  • A határon átnyúló foglalkoztatási kezdeményezések száma (db)
  • A helyi foglalkoztatási projektek száma (db)
  • Új foglalkoztatottsági partnerségek száma (db)
  1. április 26-án a PONTIBUS EGTC tájékoztatási fórumot tartott Nyitrán a Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Programról, ahol többek közt Lelkes Gábor régiófejlesztési szakembertől elhangzott, hogy ugyan a pontos pályázati feltételek még jelenleg kidolgozás alatt vannak, jelenleg arról folynak az egyeztetések, hogy mekkora legyen 1 létrehozott munkahelyre eső támogatás (50 ezer és 200 ezer euró közt folynak a partneri egyeztetések, s lehetséges, hogy majd 120 ezerben egyeznek meg).

Fotó: Nyitra megye ispánja, Ing. Milan Belica, PhD. köszönti a PONTIBUS EGTC információs napjára érkezett vendégeket 2017. április 26-án

Save