…amíg nem lesz benne atrazin? Hát öntsünk tiszta vizet a kúti vizek poharába is, ne csak a hat érintett falu atrazin okozta vízválságáról szóljunk, s tekintsük lezártnak az ügyet miután a víz újra iható. Csallóközi településeink még mindig jelentős része akarva vagy akaratlanul kutakon keresztül van vízzel ellátva. A lakossági fórumon január 8-án erről is esett szó, de a legfontosabb mondanivaló mégis az volt, hogy ez egy figyelmeztetés, a vizünk már nem az ami volt, s nem kizárólag csak az atrazin okozhat problémát.Nagyobb probléma a gyógyszerek és műanyagok nem lebontott hatásának következménye.
Sok víz lefolyt a Dunán, sok minden más lefolyt a talajvízen is, amit nem is tudunk. Akkor jöhetünk kapcsolatba ilyenfajta adatokkal, ha netán házat kolaudálunk, új házunk kútjának vizét vizsgáltatjuk be. Ha pedig megtudtuk milyen is a víz, értékelhetünk… Mennyit ér a víz? Mennyit ér a természet? Ha kutat választunk, jó utat választunk?
„Majd ha az ember kivágja az utolsó fát, megmérgezi az utolsó folyó vizét, kifogja az utolsó halat is, akkor rádöbben, hogy a pénzt nem lehet megenni.– Indián közmondás
A rigorózus munkám nyitómondataként írtam 6 éve ezt a mondatot, ahol az ENSZ szlovák energetikai és környezetvédelmi projektjeinek szerepét vizsgáltam közgazdasági szempontból Szlovákiában. Szó se esett vízről és vízproblémákról sem. Ez a fejlődő országok problémája volt. Vízprobléma nálunk? Eltelt 6 év, s bár nagyon reméltem nem kell majd ezt az idézetet újra „elővennem” a decemberi események és vízmentes karácsony megtette a magáét. Nem lesz rá példa, gondoltam, hisz az emberiség halad. Igen ám, de sajnos nem mindig előre.
Nagyon örülök, hogy résztvevője lehettem Csallóköznádasdon a szakmailag színvonalas, információban gazdag vízről szóló lakossági fórumnak, s mióta a vízbotrány kitört személyes indíttatásból is megoldásokat, lehetőségeket elemeztünk. A FutuReg PT szakmai hátteret és véleményeket szeretett volna és szeretne nem kizárólag szlovákiai magyar illetékesektől, hogy a best practice, az úgyn. jó példa külföldi módszereit is láthatjuk.Hogy ezzel is kiküszöböljük a máshol már elkövetett hibákat. Hogy ne igyunk rossz vizet. Pedig lehet hogy így van, az igazság változó, mint a vízminták.
Pedig ha logikusan belegondolunk mi, mind akik tudatosan vagy valami más oknál fogva kizárólag csallóközi kúti vizet használunk háztartásunkban tudatosan vagy ahogy indokoljuk a kúti víz használatát „ingyen“ mérgezhetjük magunkat, az egészségünket.
A fórum fontos gondolata, hogy nem csak az atrazin káros, s eddig nem is bizonyítottan életveszélyes emberek számára, bár míg a konkrét kúti víz nincs erre kivizsgálva vegyész tanácsára gyerekek fogyasztására nem ajánlott megfelelő berendezések használata nélkül.
Ami elhangozott nemcsak csallóközieknek fontos információ, s nem csak meghallgatni, de tudatos életmódot folytatva fenntartható fejlődésben élni a cél… Jól hangzanak az ENSZ 2030-as fenntartható fejlődési stratégiájának kulcsszavai (sustainable development).
„A biztonságos és megfizethető ivóvíz, a megfelelő szanitáció és higiénia elérhetősége mindenki számára kulcsfontosságú a szegénység leküzdésével, az egészségügyi célok elérésével kapcsolatban is. Ezekkel is összefüggésben további konkrét célpontok: mindenhol a vízminőség és a vízhasználat hatékonyságának javítása, az integrált vízkészlet-gazdálkodás és a vizes ökoszisztémák védelme.”-írja a dokumentum.
Valahol ez a decemberi esemény nekünk,csallóköziekek egy történelmi pillanat, mérföldkő, hidegháború a vízzel.
Bár az illetékeseken és független szlovákiai magyar kutatókon, szakembereken kívül rettentően fontos lett volna, ha ország – világ szeme, a globális szervezetek figyelme, esetleg fontos döntéshozók figyelme is ránk, fordul. A FutuReg PT meghívására a Greenpeace a fórumon való részvételt szakmai kapacitáshiány és egyéb kötelességek miatt visszautasította, de biztosított szakmai álláspont kidolgozásáról. Nem zárták ki a lehetőséget a jövőben sem, hogy szakvéleménnyel segíthetik az események értékelését és prognózisát. Ezt azért fontos tudni, mert az óceánok tisztaságáért,az olajfúrók elleni kampányban egy ilyen szervezet nagyon aktív, legutóbb a peszticidek ellen a méhek védelmében kampányolt. Fontos a figyelemfelkeltés, ezért is lett volna jó, míg „forró” a víz témája,az ivóvizünké.
A fórumot követően mégsem hagyott nyugodni a „kutasok” problémája, felelősségteljes döntés inni tovább adatok hiányában. Minden kút vize más. Valószínűleg a fórum után én is innám tovább, ha lenne központi. De nem ez a helyzet. S szomorú, hogy ez individuálisan a családok gondja marad.
Ha épp most tudom féléves eredményekkel mit iszom (atrazinra és peszticidekre viszont nem kivizsgált), s ehhez is sok idő és berendezés volt szükséges a kútra szerelve vagy máshogy megoldva, hogy ugye papíron iható legyen, vajon mindenki így jár el?
Ezért is kulcskérdés miért nincs központi hálózatra kötve több csallóközi falu a 21.században?Miért nem akarjak a már rákötött részek lakosai használni a vizet, ha van kúti víz?Milyen fajta szűrőberendezések léteznek, amiket egy átlagos család megengedhet magának? Mivel a kérdéssor nagy része inkább költői,ezért is zárom soraimat elgondolkodtató gondolatokkal.
„Az igazi természetvédő az, aki tudja hogy a természetet nem a szüleinktől örököltük, hanem a gyermekeinknek kölcsönözzük.” –John James Audubon
Bott Lívia
