Nate Berg várostervező (Bloomberg, 2012) szerint nem a szuburbanizáció, hanem maga a nagyobb elszigeteltség a felelős a negatív folyamatok elindításáért a közösségben. Egy másik ok, amiért a külvárosi élet nem különösen alkalmas a gyermekek és a családok számára, az a tény, hogy megfosztja az embereket a társadalmi kapcsolatoktól. Megemlíthetjük például az úgynevezett „zöld özvegy” jelenséget, mely a külvárosi nők bizonyos csoportját jelzi. Értelemszerűen megfelel az elszigeteltség és a szétesés feltételeinek, egy gyönyörű külvárosban, egy családi házban élnek, de a társadalomban mégis elszigeteltnek érzik magukat. A kutatás célja az volt, hogy megszólítsa az ilyen magyar és szlovák nemzetiségű nőket, és egy előre meghatározott struktúra szerint beszéljen velük az itteni életről, megvizsgálja a külvárosok életminőségét gazdasági szempontból, és megismerje az itteni társadalmi vagy kulturális tendenciáikat.
A közösség létrehozására irányuló erőfeszítések már nem jelentenek elsőbbséget, mivel a lakosság a békés élet jövőképe miatt költözött ide. Leggyakrabban a természet és a béke az, amit itt végül nem találnak meg – amellett, hogy állandóan forgalmi dugókban állnak, beton és tégla dzsungelt kapnak egy széles terület közepén, gyakran mérnöki hálózatok és a szükséges műszaki infrastruktúra kiépítése nélkül. Erre a folyamatra az a válasz, hogy visszaköltöznek a városba. A társadalmi-gazdasági kutatásban megjelenik a dzsentrifikáció (a szuburbanizáció ellentéte) kifejezés, ami a fiatal gazdag középosztály átköltözését jelenti kevésbé jövedelmező helyekre, ahol fokozatosan kiszorítják az alacsonyabb osztályokat, akik számára az élet ezen a területen megfizethetetlenné válik.
Az eredeti felfogásból kiindulva, mely szerint az otthon a társadalmi és kulturális világ létfontosságú pontja és bástyája, a külvárosi házak fogalma jobban kapcsolódik a pihenéshez, az önmegvalósításhoz, a szabadidő és hasonlók helyéhez. Ha az emberek állandó lakhelyük megváltoztatása mellett döntenek, az gyakran megoldást jelent egy adott élethelyzetre, például amikor gyermekeket kell beíratniuk az óvodába. Ebben a tanulmányban a külvárosok társadalmi problémáinak meghatározásával foglalkozunk, a zöld özvegy szindrómára összpontosítunk, és kvalitatív kutatással közelítjük az adatokat, amely két hipotézis tesztelésére összpontosított.
1. hipotézis: A külvárosi élettel kapcsolatos nők problémái a zöld özvegy szindróma megnyilvánulásai.
2. hipotézis: A nők többsége (mely a minta több mint 50%-a) szuburbanizált területeken elégedetlenséget tapasztal az életével kapcsolatban.
Ebben a kutatásban úgy döntöttünk, hogy a külvárosban élő nők élettörténeteit hozzuk el, és középpontba helyezzük a gazdasági és társadalmi részvételt, valamint azt a mértékű szegregációt, amelyet az élet ebben a környezetben okoz. A kutatás elérhető itt.SUBURBAN studia_HU
