Sajtóhír: 2019. November 8
Csallóköz szuburbán régióinak identitása és kultúrája
November 8-a az urbanizmus világnapja, az angol nyelvterületeken pedig a területrendezés világnapja. Területtervezéssel foglalkozni a jövő perspektívája nemcsak a városokban, de a külvárosi zónákban is. Szlovákiai magyar viszonylatában mi sem lehetne aktuálisabb ezen a napon, mint a Pozsony környéki városszétfolyás, Csallóköz szuburbanizációnak elemzése. „A meghatározó Pozsony környéki agglomeráció, mely gazdaságszociológiai változásokat eredményez, nemcsak ad, de olykor elvesz. Teret, termőföldet, emberi identitást és kultúrát.” – derül ki a FutuReg PT által készített tanulmány „Szuburbanizáció és kultúra” c. összefoglalójából. A várostervezés világnapját Carlos Mariú Delal Paolera argentin mérnök, Buenos Aires urbanisztikai tervezőjének kezdeményezésére 1949 óta ünneplik. A nap célja a figyelemfelkeltés, hogy az élettér és a laktér egészséges és kellemes atmoszférája megfelelő zöld területtel legyen ellátva még az agglomerációkban is.
De mit mondanak a számok?
A felső-csallóközi minta 545 kérdőívet dolgoz fel, ahol a megkérdezettek 52%-a őslakos, 48% pedig beköltözött. Nemi összetételben Somorja város összetételéből a válaszadók fele (50%) nő és másik fele férfi, az életkor alapján elmondható, hogy a 34-45 éves kategória van többségben, mivel ez jellemzi a „szuburbán” életszakaszt. A válaszadók többsége (34%) az eredeti régiót vizsgálva nyugat-szlovákiai (az eredeti megyék, városok származási helyéből kiolvasva 25% nyugat-szlovákiai, abból eredetileg csallóközi, 31% pozsonyi, de csak 15% pozsonyi identitású, derül ki a további válaszoknál). 25% közép-szlovákiai, ahol a zsolnai és rimaszombati megyék, mint származási pontok, a leggyakoribbak. A minta 11%-a észak- és kelet-szlovákiai származású. A megkérdezettek nagy része családi házakban lakik, csupán 11%-uk él lakóházakban.
Minek nevezzelek, falum – szuburbiám?
Az identitást kutatva kiderült, hogy az újonnan betelepültek Pozsonynak vagy egyszerűen szatelitnek és szuburbiának nevezik lakhelyüket, viszont a csallóköziek esetében dominál a város, község, falu fogalom. Ebből is látható, hogy a szuburbanizált lakosok több mint fele úgy vallja, nem is a Csallóközben, inkább Nyugat-Szlovákiában lakik, ami tulajdonképpen Nagyszombat megye. Nem meglepő, hisz nagy részük (45%) nem vállalja a nyugat-szlovákiai identitást, például a „DS” rendszámtáblát sem. Az adatok szerint életét pozsonyi szolgáltatások és iskolák adta lehetőségeket használva éli. A megkérdezettek 29%-a „szatelitben” lakik, ez a kifejezés még a szocializmus idejében volt használatos. Érdekes még, hogy az eredeti minta, nevezzük csallóközinek, 2%-a Pozsonyban, 54%-a községben, 44%-a városban, 2%-a szuburbiában és 16%-a a faluban érzi magát otthon.
Identitás és kultúra
A szuburbán régiók lakosainak nincs erős lokális és regionális identitásuk. A tanulmány feltételezte, hogy a nemzeti kultúra nem kiemelten fontos szempontja a régió identitásának. Ez a hipotézis nem igazolódott, ez azt jelenti, hogy a szuburbiák szintjén a nemzeti kultúra fontos alapja a fejlesztésnek, regionális haladásnak. A regionális identitástudat a többségi lakossághoz viszonyítva fontosabb a kisebbségi lakosságnak, 33%-ban fontos a beköltözötteknek, míg 62%-ban az őslakosoknak. Az állítás tehát, miszerint az új lakosok nagyon gyenge kapcsolódási ponttal rendelkeznek, inkább igaz gyengébb korrelációval. A válaszok alapján elmondhatjuk, hogy a közösségépítés nem kiemelten fontos pillére a megkérdezettek 43%-nak, viszont 35%-uk vallja, hogy feltétele a régió- és területfejlesztés működésének. A régiófejlesztés és a gazdasági mutatók a kulturális aktivitásokkal nem egyenesen arányosak. A kutatás statisztikai tesztjei azt mutatták ki, hogy amint egy helységben kevesebb kulturális rendezvényt szerveznek, a helyi problémák száma magasabb. A kutatási módszertan összeállításánál külön szerepelt az etnikai jelleg. Myrdal szerint a területi fejlettség-fejletlenség kapcsolata, a gazdaság általános állapota az etnikumok regionális szerepétől is függ. A centrum-periféria közötti kapcsolatot a második világháború utáni évtizedekben kezdték gazdasági szempontból is elemezni. A periféria-kutatások megállapítása szerint az elmaradott területek gazdasági hátrányát elsősorban kulturális programok támogatásával, szervezésével lehet elősegíteni, ez a kijelentés jelen kutatás során is bebizonyosodott. Érdekes lehet még, hogy a beköltözött lakosoknak mi a három leggyakoribb asszociációja, ha Csallóközről hall. Ez a víz, termőföld, magyar. A várostervezés világnapján érdemes elgondolkodnunk, hogy valóban így van-e és így marad-e mindez?
Az új házba az új álmokkal történelem és kultúra is érkezik.
A felmérés és kutatás alapján levonhatjuk a következtetést, hogy az esetek többségében az ideköltözöttek nem nézték meg a lehetőségeket, nem mérték fel a szolgáltatásokat, és ezért is lehet az az érzésük, hogy „a Csallóköz fejletlen”, amit az esetek 56%-ban jellemeztek így, vagyis negatívan. Az első feltételezés arról, hogy a régió fejlődése összefügghet-e a kulturális szektorral, makrogazdasági mutatók szerint helyzetelemzéssel történik, a második feltételezésre a választ a felmérés által nyert adatok kvalitatív és kvantitatív elemzése adja. A tanulmány végül összegzi, hogy vajon a szuburbanizáció növelte-e a gazdaságszociológiai, népesedési és kulturális fejlődésbeli szakadékot a Csallóköz esetében az elmúlt évtizedben. A felmérések és tények pedig azt igazolják, hogy sajnos növelte, mégpedig igen gyorsan és nagy mértékben.
Ezért szükséges, hogy minden község fordítson figyelmet a szuburbanizáció jelenségeire már az elején, és próbálja aktívan befolyásolni és biztosítani a fenntartható fejlődést a külvárosi területeken. A korai megelőzés hatékonyabb, mint az azt követő korrekció mellékhatásainak megoldása, ahogy a híres cseh urbanisztikai kutató Sykora is vallja.[1]
A FutuReg Polgári Társaság elnöke Bott Domonkos Lívia, PhD., közgazdász, régiófejlesztési szakember, kutató, a Comenius Egyetemen már 2018 óta kutatja a szuburbanizáció témáját, 2019-ben elsősorban a szuburbán identitást vizsgálva jutott el a szuburbanizált kultúra fogalmához. Mindkét kutatási beszámoló letölthető a FutuReg PT think-tank weboldalán: www.futureg.sk. A kutatást a Kisebbségi Kulturális Alap támogatta.
HU_KULTURA_SZUBURBANIZACIO A TELJES TANULMÁNY SZÖVEGE
[1] Sykora, L. Oredníček 2001, Sýkora 2001, Horáková 2002, Mulíček 2002, Ouředníček, Sýkora 2002, …. Luděk Sýkora: Suburbanizace a její společenské důsledky. 2019 …
