A történelem időnként elválaszt, időnként összeköt. Különösen érvényes ez Közép-Európára. Észak-Komárom és Dél-Komárom városok a 21. századi határhúzások következményeként jöttek létre az 1. világháborút követően, amikor is az itt élők az egyik reggel ara ébredtek, hogy egy teljesen új térben kell megőrizniük a nemzeti identitásukat. Napjainkban az összekötődés időszaka van, ezen két város ismét egymásra talált, felismerték, hogy az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás csak térségi együttműködéssel valósítható meg, közös fejlődési stratégiában gondolkoznak, s a szlovák- magyar kapcsolatok erősítésében és bővítésében is fontos szerepet játszanak.
Földrajzi és fejlesztéspolitikai fekvés
A két város stratégiai fontosságú helyen fekszik, európai jelentőségű közlekedési folyosók mentén, illetve közelében, s határ menti fekvésüknek köszönhetően kapuszerepet töltenek be, fontos szereplői a Magyarország és Szlovákia közti határon átnyúló együttműködésekben társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi vonatkozásokban egyaránt.
Észak-Komárom Szlovákia délnyugati részén található a Duna folyó bal partján. A város az ország közigazgatási felosztása alapján a Nyitrai kerületbe tartozik (mely egyben NUTS 3 szint[1]), annak 3. legnagyobb városa, míg a járási szinten a mintegy 110 ezer lakosú Komáromi járásnak a része – annak központja sokrétű intézményhálózattal, a szlovákiai magyarság kulturális és társadalmi fellegvára. Dél-Komárom Magyarország nyugati részén – a Közép-Dunántúli régióban – ipari jellegű kistérségi központ a Duna folyó jobb partján, Komárom-Esztergom megye (mely szintén NUTS 3 szint) meghatározó városa (lakosságszámát tekintve a 4. legnagyobb városa) kiterjedt vonzáskörzettel. Mindkét város fejlesztésében alapvető koncepcionális elem, hogy egyszerre kell fejleszteni az alapinfrastruktúra kiépítettségét, a közszolgáltatásokat és a gazdasági életet, valamint az, hogy a városok jövőbeli sikereit meghatározza a nemzetközi termelési es fogyasztási rendszerekhez való kapcsolódás mélysége es intenzitása.
A városok jövőbeni társadalmi-gazdasági pozíciójának víziója az európai térszerkezetben várható fejlődési folyamatok alapján nagyon kedvező: részei a „Piros Polipnak” mely összeköti a kontinens legnagyobb fejlődési potenciállal rendelkező városait, régióit. A két város mikrokörnyezete azonban jelenleg jelentős eltérést mutat: a Nyitrai kerület már Szlovákia gazdasági problémáival küzdő régiói közé tartozik, míg Komárom-Esztergom megye ma a vidéki gazdaság legfejlettebb területei közé tartozik Magyarországon.
Táblázat 1: Észak-Komárom és Dél-Komárom mikrotereinek alapmutatói
| Mutató | Észak-Komáromi járás | Dél-Komáromi kistérség |
| Terület, km² | 1 100,1 | 379,0 |
| Népsűrűség fő/km² | 97 | 107,8 |
| Lakónépesség (fő) | 106 404 | 40 862 |
| Községek, városok száma | 41 | 9 |
Forrás: www.statistics.sk, www.ksh.hu
Városszerkezet
A két város rendkívül gazdag történelmi múlttal rendelkezik, a Kárpát-medence egyik legrégibb települései közé tartoznak, a régészeti leletek tanúsága szerint területük a korai bronzkortól folyamatosan lakott. A városszerkezetek kialakulását erősen determinálta a városok földrajzi környezete, elsődleges vázukat a Duna és a Vág folyók adják meg, valamint a határmenti fekvés, ami a térszerkezet egyensúlyi helyzetének deformálását, torzulását hozza magával (a körülményes kapcsolati rendszer miatt). Észak-Komárom és Dél-Komárom sokarcú városoknak nevezhetők a térszerkezetüket illetően, különböző karakterű városrészek alkotják, amelyek létrejöttében, fejlődésében és fennmaradásában egyaránt közrejátszottak politikai, természetföldrajzi, társadalmi, gazdaságtörténeti és közlekedésfejlesztési okok. Ebből adódóan az egyes városrészek fejlesztésének lehetőségei is jelentősen eltérőek, s a területfelhasználásukat alapvetően meghatározzák a fenti adottságaik. A városok jelenlegi térszerkezetére összességében a mozaikosság és a szabdaltság a jellemző, a lakóterületek és a gazdasági területek nem egy tömbbe rendeződtek. A városok figyelemre méltó épített örökséggel rendelkeznek, az épületállományukban magas a védettség alatt levő műemlékek száma, kiemelkedő értéket képviselnek a döntően a 19. századból és a 20. század első harmadából fennmaradt épületek (de ugyanakkor a népi építési örökséget hordozó elemek is megtalálhatók (különösen Észak-Komárom külső településrészeiben amely a múlt tanyai világának jeleit viselik mind a mai napig). Az épített értékek megóvása kiemelt szempont a jövőbeni beruházásokkor, fejlesztések során. Középtávon mindkét város számára prioritás a közterületek rehabilitációja, az alapinfrastruktúra fejlesztése, a gazdasági és a lakóterületek bővítése, illetve revitalizációja.
Észak-Komárom és Dél-Komárom térszerkezete fenntartható módon továbbfejleszthető, a városok valamennyi terület-felhasználási eleme alakítható a jelen és a jövő elvárásainak megfelelően.
[1] NUTS – Nomenclature of Territorial Units for Statistics – Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája az egész Európai Uniót lefedő rendszer része, amelyet az Eurostat fejlesztett ki, és amelyet hivatalosan az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rögzít.
