A romák Európa legnagyobb etnikai kisebbsége, mintegy 6 millió roma él az EU-ban. Sok roma rossz életkörülményekkel, diszkriminációval, valamint az oktatáshoz és a foglalkoztatáshoz való korlátozott hozzáféréssel szembesül. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége szerint a romák körülbelül 80%-a szegénységben él. Sok roma él olyan háztartásban, ahol nincs ivóvíz, és 33%-uk nem rendelkezik beltéri tolattel. A romák mintegy 25%-a érzi úgy, hogy az elmúlt évben gyakori helyzetekben – például állás- vagy szálláskeresésben, munkahelyen, egészségügyben és oktatásban – diszkrimináció érte. Sok roma hagyományosan még az alapfokú oktatáshoz sem fér hozzá, ami egész életen át tartó és generációkon átívelő következményekkel jár közösségeik számára.
Az első kezdeményezések
Az EU az 1990-es évek közepe óta a romák befogadására összpontosít annak érdekében, hogy kezelje a társadalmi kirekesztést, diszkriminációt és szegregációt, amellyel Európa legnagyobb etnikai kisebbsége (roma) szembesül. Az Európai Bizottság már az 1990-es évek második felében szorgalmazta a nagyszámú roma lakossággal rendelkező országok nemzeti intézkedésekhez való csatlakozását a roma lakosság társadalmi integrációjának fokozása érdekében. 2000-ben a Bizottság kérte a faji egyenlőségről szóló irányelv átültetését. 2007 decemberében az Európai Tanács először ismerte el, hogy minden eszközt meg kell használni programjainak javítására. 2008 júliusában a Bizottság közleményt fogadott el a megkülönböztetésmentességről és a nők egyenlőségéről, amelyben a romák is szerepeltek.
A romák esélyegyenlőségét, befogadását és részvételét célzó uniós stratégiai keret 2020–2030
A romák esélyegyenlőségére, befogadására és részvételére vonatkozó jelenlegi uniós stratégiai keret a 2020–2030-as időszakra a már meglévő négy ágazati megközelítésen (oktatás, foglalkoztatás, egészségügy és lakhatás) mellett egy hárompilléres megközelítést is tartalmaz, amelynek célja az egyenlőség, a befogadás és a részvétel előmozdítása. . A cél a társadalmi-gazdasági befogadás korábbi megközelítésének kiegészítése az egyenlőség előmozdításával, különös tekintettel a diszkrimináció és a romaellenes mentalitás elleni küzdelemre, valamint a romák politikai, gazdasági és kulturális életben való részvételének támogatására.
A keret célja, hogy kezelje azokat a társadalmi-gazdasági kihívásokat, amelyekkel a roma közösség szembesül az Európai Unióban. Célja az egyenlőség előmozdítása, a szegénység csökkentése és a romák részvételének biztosítása a társadalom minden területén. A kontextus magában foglalja a romák megkülönböztetését, kirekesztését és marginalizálódását, ami egyenlőtlenségekhez vezet az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás terén.
Az EU konkrét célokat tűzött ki, amelyeket 2030-ig kell elérni. Ezek a következők:
· A roma és nem roma lakosság közötti szegénységi különbségek csökkentése.
· A romákkal szembeni diszkrimináció felére csökkentése.
· Tiszta csapvízhez való hozzáférés biztosítása minden roma háztartás számára.
· A várható élettartam és életkörülmények javítása.
· A romák részvételének növelése a döntéshozatali folyamatokban.
A keret olyan intézkedéseket javasol, mint:
· A romák számára elkülönített egészségügyi szolgáltatások megszüntetése.
· A romák egészségügyi szakmákban való képviseletének támogatása.
· A roma közösségekben kitörő járványok elleni küzdelem.
· A digitális kirekesztés kezelése az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása érdekében.
Szlovákia
Roma Civil Monitor 2018 kísérleti projekt részeként nyomon követik azokat az állami politikákat, amelyek célja az egyenlőtlenségek, a diszkrimináció és a romák romaellenes hozzáállásának kezelése a foglalkoztatás, a lakhatás és az egészségügyi ellátás terén.
Foglalkoztatás
A szlovákiai megfigyelési eredmények azt mutatták, hogy míg a romák általános foglalkoztatási rátája a gazdasági növekedésnek köszönhetően nőtt, a kiszolgáltatott csoportok, például a fiatalok és a nők továbbra is nehezen tudnak belépni a munkaerőpiacra. A romákat gyakran rövid távú, instabil pozíciókban alkalmazzák, ami kiszolgáltatottabbá teszi őket a gazdasági visszaesések idején az elbocsátásokkal szemben. A roma férfiak, különösen az építőiparban, gyakran találkoznak informális foglalkoztatással, megfelelő munkajogok nélkül, és a törvényben meghatározott minimálbérnél kevesebbet fizetnek. A roma érettségizetteknek gondot okoz az elhelyezkedés, például a tanulmányaik során szerzett korábbi gyakorlati gyakorlat hiánya miatt. Riasztóak a roma lakossághoz tartozó nők és férfiak foglalkoztatási különbségei. 2017-ben a roma nők mindössze 16%-ának volt állandó foglalkoztatása, szemben a nem roma nők 49%-ával. Az Európai Szociális Alapból (ESZA) finanszírozott aktív munkaerő-piaci politikák (ALMP-k) megkérdőjelezhető hatást gyakoroltak a romák foglalkoztatására, mivel a jogszabály nem tartalmazza kifejezetten a romákat a hátrányos helyzetű álláskeresők célcsoportjaként. Ehelyett a hátrányt az életkor alapján határozzák meg. A Civil Monitor szerint ezek a törvények inkább fenntartják az egyenlőtlenséget, semmint elősegítik az integrációt. Bár a munkaügyi hivatalok hatékonyan biztosítják az átképzési tanfolyamokat és biztosítják a munkaprogramokban való részvételt, küzdenek azért, hogy valós foglalkoztatási eredményeket érjenek el. Továbbra is kihívást jelent az álláskeresők munkaerő-piaci elhelyezése. A munkaügyi hivatalok ritkán keresik meg a marginalizált területeken élő romákat, és különösen a nőket.
Lakhatás
A megfelelő lakhatáshoz való jog emberi jog, ennek ellenére a szlovák hatóságoknak gondot okoz az állampolgárok, köztük a többség és a roma lakosság biztosítása. A romákat aránytalanul érinti a nem megfelelő lakhatás. Szlovákiában több mint 800 koncentrált roma negyed található, ahol szinte nem élnek nem romák. Ezek a negyedek gyakran a kifogástalan életkörülményektől szenvednek, beleértve a rossz higiéniát és a közszolgáltatások hiányát.
A roma családok hozzávetőleg 16%-a nem szokványos lakásban él, beleértve a kunyhókat, faházakat és konténerházakat. A romatelepeken olyan környezeti kockázatokkal kell szembenézniük, mint a mérgező hulladék, a hulladéklerakók és az áradások, amelyek hatással vannak egészségükre és jólétükre.
A 2002-ben bevezetett, a legjelentősebb lakhatási programot képviselő alacsonyabb színvonalú lakhatási rendszer célja a roma közösség lakhatási igényeinek kielégítése. Sajnos gyakran még azok az önkormányzatok sem teszik ezt integrált módon, amelyek hajlandóak roma lakhatásba fektetni. Még az alternatív lakhatási programok is, mint például az önsegélyező építkezés, általában a „ roma által kijelölt területeken ” találhatók. Ígéretesek a romatelepeken a földek legalizálását egyszerűsítő jogszabályi
változások, de ezek eredményessége az önkormányzat hajlandóságától függ ezek végrehajtására. Jelentős jogi győzelem született 2018-ban, amikor a Via Iuris civil szervezet sikeresen küzdött a lakhatási szegregáció ellen Szabinov városában. A civil szervezet sikeresen megvédte azokat a roma családokat, akiket Szabinov városközpontjából kitelepítettek az újonnan létrehozott teleki szegregált területre. Ez volt az első jogerős győzelem egy lakáselkülönítési ügyben, és a felperesek beperelték a várost és a Közlekedési és Építésügyi Minisztériumot is a diszkrimináció tilalmának megsértése miatt. A Luník IX-ben tett erőfeszítések a fokozatos helyreállítást demonstrálják, és reményt adnak az életkörülmények javulására. A magán munkaközvetítő ügynökségek, mint például a US Steel Košice vagy a Pasell Slovakia Ltd., hosszú távú tevékenységet folytatnak a roma közösségek megsegítésére, például alacsonyan képzett munkavállalók toborzása vagy átképzési tanfolyamok.
Egészség
A legújabb adatok a roma és a nem roma népesség egészségi állapota közötti jelentős különbségekre utalnak. A romák átlagos várható élettartama hat évvel rövidebb, mint a nem roma lakosságé, a roma gyerekek csecsemőhalandósága pedig háromszorosa.
A Szlovák Köztársaság fő kezdeményezése e különbségek leküzdésére az Egészségügyi Minisztérium Egészséges Régiók Ügynöksége által irányított nemzeti projekt, amely 245 egészségügyi közvetítőt foglalkoztat. Az egészségügyi közvetítők növelik az egészségtudatosságot és javítják az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Egy közelmúltbeli kísérleti programban egészségügyi mediátorok dolgoznak a szülészeti kórházakban.
Az egészségügyi közvetítők kulcsszerepet játszanak a roma közösségek alacsonyabb beoltottsági arányának kezelésében. A kelet-szlovákiai körzetekben 2018-ban kitört kanyarójárvány idején nyilvánvaló volt a hatásuk. Az országos programban 245 roma egészségügyi mediátor dolgozik, akik közül 200 roma nő. Ezek a közvetítők 263 helyen működnek Közép- és Kelet-Szlovákiában, valamint 8 egészségügyi közvetítő a pozsonyi régióban. Feladatuk, hogy áthidalják az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén mutatkozó hiányosságokat, és foglalkozzanak különféle egészségügyi problémákkal. 2015-ben 53 812 klienst hívtak meg oltásra és megelőző látogatásra, 2017 és 2018 között 28 474 oltással kapcsolatos beavatkozásról számoltak be.
A magas egészségbiztosítási fedezet (95%) ellenére a fennálló tartozások és az adminisztratív eljárások akadályozhatják az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. A rejtett költségek, a távolság és az egészségügyi ellátás alacsony tudatossága szintén jelentős akadályt jelent. Szlovákia kihívásokkal néz szembe az egy főre jutó egészségügyi dolgozók megfelelő számának biztosítása terén, ami a veszélyeztetett csoportokat érinti.
Az egészségügyi intézményekben továbbra is fennáll a diszkrimináció, beleértve a roma nők és gyermekek elkülönítését. A roma nők reproduktív jogainak védelmének és a szexuális egészséggel kapcsolatos tudatosság előmozdításának továbbra is kulcsfontosságú szakpolitikai területeknek kell maradniuk.
https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2021/690629/EPRS_BRI%282021%29690629_EN.pdf
Celebrate Who You are (epha.org)
rcm-civil-society-monitoring-report-2-slovakia-2018-eprint-fin.pdf (ceu.edu)
cps-book-shadow-limelight-2022.pdf (ceu.edu)
eu_roma_strategic_framework_for_equality_inclusion_and_participation_for_2020_-_2030_0.pdf (europa.eu)
80% of Roma live in poverty | European Union Agency for Fundamental Rights (europa.eu)
