Politikai manipuláció

A roma kisebbség és társadalmi beilleszkedése olyan témák, amelyek gyakran szerepelnek a politikai napirendeken, és amelyeket kihasználnak a populizmus vagy a félretájékoztatás terjesztésére, illetve egy párt népszerűségének növelésére. Szlovákiában viszonylag nagy a roma lakosság száma. A szlovákiai romák generációs problémákkal, valamint velük szembeni előítéletekkel szembesülnek. Sokan veszélyes csoportként és jóléti segélyezettként vagy az állami költségvetést terhelő teherként tekintenek rájuk. Ezeket az előítéleteket a politikai pártok gyakran kihasználják.
A kisebbségi kérdés (különösen a roma kérdés) gyakran a választások előtti politikai kampányok részévé válik. Ez a kifejezés ciklikusan ismétlődik, és gyakran kapcsolódik a szlovákiai romákkal kapcsolatos különböző politikai napirendekhez. A politikusok gyakran használják ezt a témát arra, hogy támogatást szerezzenek és mozgósítsák a szavazókat.
Gyakran előfordul, hogy a politikai pártok olyan megoldásokat kínálnak, amelyek szavaik szerint „garantáltak és garantáltak”, de végül nem szolgálják a céljukat, sőt, ellenkezőleg, csak a politikai propaganda eszközeként és egy politikai párt populista eszközeként használják.
Ebben a témában a Roma Unió rámutat arra, hogy választási időszakokban a politikusok szándékosan félrevezető ígéreteket terjesztenek a roma közösségekben, hogy elnyerjék a roma lakosság szavazatait. Ily módon szándékosan olyan félrevezető információkat terjesztenek, amelyekről tudják, hogy a tömegek szavazatait vonzzák, és nem oldják meg a szóban forgó problémákat.
Először is ismertetjük a politikai populizmus alapfogalmait és eszközeit:
1. A politikai manipuláció az a mód, ahogyan emberek vagy csoportok befolyásolják a közvéleményt és az emberek döntéshozatalát politikai hatalom vagy előnyök elérése érdekében. Különböző taktikákat alkalmaznak, mint például a propaganda, az álhírek terjesztése, az információk torzítása és a média ellenőrzése. A politikusok gyakran támadják ellenfeleik személyes jellemét ahelyett, hogy érveikkel foglalkoznának. Például a választási kampányok során a jelöltek elleni személyes támadások gyakran úgy jelennek meg, hogy lejáratják személyiségüket és erkölcsi feddhetetlenségüket.
2. A politikai propaganda a közvélemény befolyásolásának gyakran alkalmazott eszköze, amelynek során a politikai pártok szisztematikusan egyoldalú információkat terjesztenek a közvélemény és a viselkedés befolyásolása érdekében. A szlovák állam fennállása idején (1939-1945) a propagandát széles körben használták Jozef Tiso rendszerének és a náci Németországgal való együttműködésének népszerűsítésére. A médiát ellenőrizték és arra használták, hogy a szlovák államról, mint békés és virágzó országról pozitív képet terjesszenek, míg a kritikus hangokat elnyomták.
3. Az álhírek olyan hírek, amelyeket hamis vagy félrevezető információk terjesztésére használnak. Az álhíreket gyakran a közösségi médiában vagy más kommunikációs hálózatokon találjuk meg. Amikor a politikai pártok ellenfeleik híreit „álhírnek” bélyegzik, már nincs látható és egyértelmű meghatározás az álhírek és a nem álhírek között. Így olyan helyzetről beszélünk, amelyben minden információból álhírt és fordítva (igaz hírt) csinálnak. A párizsi Notre-Dame székesegyházban történt tűzvész után olyan álhírek terjedtek el, hogy a székesegyház helyére mecsetet építenek. Ezt a dezinformációt Szlovákiában is terjesztették, és célja az volt, hogy félelmet és gyűlöletet keltsen a muszlimokkal szemben.
4. A pörgés az a folyamat, amelynek során az információkat vagy eseményeket eltorzítják, hogy úgy tűnjön, hogy azok egy adott politikai napirendnek vagy személynek kedveznek.Például egy politikai jelölt a szavazók támogatásának elnyerése érdekében kiemelheti a sikereit, és figyelmen kívül hagyhatja a kudarcait, problémáit.A tisztességes Szlovákiáért folytatott 2018-as tüntetések során egyes politikusok különböző módon próbálták lejáratni a tüntetőket.Robert Fico akkori miniszterelnök és pártja, a Smer-SD például gyakran állította, hogy a tüntetéseket külföldről szervezték és finanszírozták.Ezzel igyekeztek lejáratni a szervezőket, aláásni a tüntetések legitimitását, és elterelni a figyelmet a Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolásának kivizsgálását és a korrupció elleni küzdelmet követelő követelésekről.
5. Az „asztrofigurázás” kifejezést arra használják, hogy hamis közvéleményt teremtsenek valaminek a támogatására vagy ellenzésére. A szervezetek fizethetnek embereknek, vagy hamis profilokat hozhatnak létre a közösségi médiában, hogy azt a benyomást keltsék, hogy sokan támogatnak vagy elleneznek egy ügyet.
A médiacsatornák és a tartalom ellenőrzése vagy befolyásolása egy másik taktika. A kormányok például betilthatnak vagy korlátozhatnak bizonyos információkat, hogy csak a preferált narratívákat terjesszék.
6. A felmérések, a közösségi média és más eszközök használata a közvélemény megítélésének és viselkedésének befolyásolására bevett gyakorlat. A politikai pártok például felméréseket használhatnak arra, hogy információkat szerezzenek a választói preferenciákról, és kampányaikhoz igazítsák azokat.
7. Az ellenfelek démonizálása olyan taktika, amelyet a politikai pártok, kormányok és más szervezetek gyakran alkalmaznak céljaik elérése érdekében. A politikai ellenfeleket negatív színben próbálják feltüntetni, hogy aláássák legitimitásukat és támogatásukat. A politikai pártok gyakran használnak erős retorikát ellenfeleik lejáratására. Robert Fico bejelentette, hogy indítványt nyújt be Michal Šimečka leváltására a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnökhelyettesi tisztségéből. Fico azt állítja, hogy Šimečka visszaél a pozíciójával, hogy megvédje családja, nevezetesen a Milan Šimečka Alapítvány pénzügyi érdekeit. Ezekkel a kijelentésekkel Šimečka legitimitását és támogatottságát akarják aláásni a választók körében.
A Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) és a Köztársasági Mozgalom a jobboldali spektrumon elhelyezkedő szlovák politikai pártok, amelyeket erős nacionalizmus jellemez. Mindkét párt szigorúbb intézkedéseket és a kisebbségi csoportok szociális támogatásának korlátozását szorgalmazza, miközben korlátozzák az információhoz való hozzáférést, manipulálják a tényeket és figyelmen kívül hagyják a társadalmi problémák komplex aspektusait.Az ĽSNS politikai programjában gyakran a kisebbségi csoportok marginalizálására és démonizálására összpontosít. Ezen és más okok miatt gyakran fasiszta vagy neonáci kategóriába sorolják őket, számos, a tevékenységükhöz kapcsolódó jellemzőjük és tevékenységük miatt.Az ĽSNS-t és a Köztársasági Mozgalmat több okból is neonáci jelzővel illetik. Retorikájuk gyakran tartalmaz kisebbségek, migránsok és etnikai csoportok, különösen a romák ellen irányuló gyűlöletbeszédet. Az ĽSNS gyakran hivatkozik a fasizmushoz és a neonácizmushoz kapcsolódó történelmi személyiségekre és eseményekre.A párt például Jozef Tiso örökségére hivatkozik, aki a második világháború idején a szlovák állam elnöke volt, és együttműködött a náci Németországgal. A párt a neonáci és fasiszta mozgalmakhoz köthető szimbolikát használ és szervez tevékenységeket. Ide tartoznak az egyenruhák, felvonulások és más nyilvános események, amelyek a fasiszta gyakorlatot idézik. Politikai céljaik között szerepelnek a kisebbségekkel és a migránsokkal szembeni kemény intézkedések, ami összhangban van a neonáci ideológiával.Az LSNS például egy hadsereg létrehozását javasolja a „cigánybűnözés” elleni küzdelemre és az LMBT közösség jogainak korlátozására.
A ĽSNS például olyan képet próbált terjeszteni, amely azt sugallta, hogy a munkanélküli roma családok havonta több pénzt kapnak, mint amennyit a foglalkoztatott többségi családok keresnek. Szlovákiában gyakran ismételgetik, hogy a roma családok visszaélnek a rendszerrel, és azért vállalnak gyermeket, hogy segélyt kapjanak. A gyermekek nagy száma azonban nincs nagy hatással a juttatások összegére. Természetesen a gyermekek száma befolyásolja a juttatás összegét, de nem jelentősen. A több mint 4 gyermeket nevelő család ellátása 2024-ben mindössze 76,80 euróval magasabb, mint a kevesebb mint 4 gyermeket nevelő családé. A korábbi években is hasonló volt a helyzet. Ez a párt azonban nemcsak a félretájékoztatásáról, hanem a gyűlölködő hozzáállásáról is ismert. Például a romákra „élősködőkként” való hivatkozást különösen a náci Németország és szatellitjei idején használták. Az ebben alkalmazott taktika, mint már említettük, az „ellenfelek démonizálása”. Ebben az esetben a ĽSNS párt a roma családok nevetségessé tételére és a róluk alkotott negatív kép kialakítására törekedett.
Ennek a pártnak tagjai később nyilvános kampányt indítottak, amelynek során roma településekre látogattak el, hogy „rendet tegyenek” és megoldják a problémákat. A párt tüntetéseket és felvonulásokat szervezett a roma települések közelében, gyakran azzal a céllal, hogy megfélemlítse a helyi lakosokat, és a „rend” védelmezőjeként tüntesse fel magát. A választásokon a társadalom nem roma része körében azokban a régiókban arattak sikert, ahol nagyobb számban vannak roma települések. . Fontos azonban felismerni, hogy az ilyen taktikáknak hosszú távú következményei lehetnek, befolyásolhatják a közvéleményt, polarizációt, feszültséget teremthetnek a többség és a kisebbség között, ami később fizikai erőszakhoz vezethet.Végezetül feltételezhető, hogy az ilyen politikai taktikák hatással lehetnek a teljes szlovákiai demokratikus folyamatra.
A politikai pártok mellett a dezinformációt a különböző alternatív médiumok is terjesztik, amelyek gyakran végső soron e politikai pártokhoz kapcsolódnak.Ha megvizsgáljuk a szerző, PhDr. Štefan Surmánek „A cigány fiatalok nagy részének alacsony iskolázottsága elsősorban szüleik felelőtlen viselkedésének következménye” című cikkét a Denník Republika bulvárlapból, akkor több olyan tényezőt is észrevehetünk, amelyekről eddig is írtunk.A cikk azt állítja, hogy a roma fiatalok alacsony iskolázottsági szintje elsősorban szüleik felelőtlen viselkedésének következménye.Arról van szó, hogy egy bizonyos embercsoportot (ebben az esetben a roma fiatalok szüleit) hibáztatják a problémákért, miközben figyelmen kívül hagyják a helyzetet befolyásoló összetett tényezőket.Az egyik konkrét tényező, amely befolyásolhatja a roma fiatalok oktatási szintjét, a társadalmi és gazdasági helyzet.A roma közösség gyakran szembesül a szegénységgel, a munkanélküliséggel és az oktatáshoz való hozzáférés hiányával.Ezek a tényezők jelentősen befolyásolhatják a fiatalok oktatási és fejlődési lehetőségeit. A cikk továbbá a negatív jellemzőket az egész roma közösségre általánosítja, és nem veszi figyelembe az olyan rendszerszintű problémákat, mint a szegénység, a diszkrimináció és a szegregáció, valamint a fizikai nehézségek.