Nagy Mészáros Krisztina
Szlovákiában összesen 506 olyan település van, ahol a magyarok részaránya meghaladja a 10%-ot, ezen belül pedig 336 település, amelyben magyar többség van. Ezeknek a településeknek a nagy része azonban kis lakosságszámú falu, és csupán 12 városban haladja meg a magyarok aránya az 50%-ot. A magyarok 59,3%-a ötezernél kisebb lélekszámú falvakban lakik.
Amikor az identitásról beszélünk az utóbbi években, főként az Európai Unióba való belépés után, leginkább a nemzeti önismerettel kapcsolatos kérdéskört tárgyaljuk.
Az önazonosság alakulása a korunk emberét meghatározó önismeret, magatartástudat és magatartásformák metamorfózisaival van közvetlen kapcsolatban, mondhatnánk függőségben.(Alabán 2016)
A nemzeti identitás kialakulása az egész személyiség stabilitását, egyensúlyát is erősítő tényező, ugyanis a valamely nemzethez tartozásra az önbesorolás szükséglete ösztönzi az egyént. A „hovatartozási élmény” önbizalmat, biztonságot, pozitív érzéseket vált ki belőlünk, ennek hiánya pedig ürességet, bizonytalanságot eredményezhet (Péter 2011).
Ezen túl, azt is fontos elmondani, hogy meghatároz bennünket és az identitásunkat több tényező is. A falvakat, városokat, tájegységeket az ott élők a maguk képére formálták, az adott természeti térre felépítettek egy kulturális, társadalmi és gazdasági világot. ( Lelkes 2019) Tehát az, ahol élünk, meghatározza az identitásunkat.
Szlovákiában a nemzeti identitás kutatásának kérdése különösen fontos a szlovákiai magyar kisebbségek esetében, ugyanis az elmúlt három évtizedben a magyar nemzetiségű népesség számában hatalmas fogyás ment végbe. Leginkább az azasszimilációs folyamatoknak köszönhetően, ahogy azt Gyurgyík László szlovákiai magyar demográfus is kijelentette 2009-ben: a szlovákiai magyarok számának alakulását nagyobb mértékben határozzák meg az asszimilációs folyamatok, mint a természetes népmozgalmi folyamatok.
A szlovákiai magyarság történetének első nagy korszakát a két háború közötti Csehszlovákiában eltöltött 20 év története alkotja. Az 1989. november 17-én Csehszlovákiában kirobbant bársonyos forradalom új korszakot nyitott a szlovákiai magyarok történetében is. A magyar közösség képviselői a kezdetektől fogva aktív szerepet vállaltak a szocialista rendszer lebontásában és a demokratikus társadalom kiépítésében.
A szlovákiai magyarok számának csökkenésében alakító tényezők közt van a szülők nemzeti identitása, az anyanyelv és annak használata, az iskoláztatás nyelve, a lakóhelyi környezet, a kulturális fogyasztás, a nemzetiséggel kapcsolatos egyéni és csoportos tapasztalatok, nemzeti perspektívák és a globalizációs hatások. A nemzeti identitás kialakulásához elengedhetetlen tényező az érzések, a vélemények, a jelenre és a jövőre vonatkozó döntések, valamint ezek igazolása.
A szlovákiai magyarok nemzeti identitásának egyik legnevesebb szakértője, Lampl Zsuzsanna, a Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlegének igazgatója, aki a kilencvenes évek végén a szlovákiai magyaroknál a nemzeti identitás három típusát határozta meg: szilárd magyar, köztes és a szlovák identitás.
Lampl Zsuzsanna szerint létezik egy magyar nemzeti identitás szakasz, aminek az egyik végén a szilárd magyar identitás van, a másik végpontján pedig a szlovák identitás található. A köztes identitás az említett két pont között mozog. A köztes identitás nem a kettős identitást jelenti. A kettős nemzeti identitás annyit jelent, hogy az egyén számára mindkét nemzeti identitásugyanannyira fontos. A köztes identitásúak magyar identitásúak, de az identitás összetevőik különböznek a szilárd magyar identitástól. Az, hogy valaki magyarokat istenítő és konzervatív az nem a szilárd nemzeti identitásnak eredménye, hanem annak, hogy milyen az általános és a politikai értékrendje.
A felvidéki fiatalok 65%-a beszél többnyire magyarul a családjával, 24% vegyesen használja a szlovák és a magyar nyelvet,7%csak szlovákul kommunikál. Ezek az adatok mind azt bizonyítják, hogy 18 év alatt jelentősen megváltozott a nemzeti identitás a szlovákiai magyarságnál.
A magyar identitás megőrzésében a szlovákiai magyar közösség körében meghatározó szereppel bírnak a szlovákiai magyar intézmények (beleértve a civil szervezeteket is), amelyek minőségi szolgáltatásokkal tudják vonzóvá tenni a magyar identitást.
Irodalom:
Alabán Ferenc A kulturális identitás metamorfózisai, Komárom, 2016
Gyurgyík L. (2014). A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig –Különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra.Somorja: Fórum Kisebbségkutató Intézet.
Lampl Zs. (2008): Magyarok és szlovákok. Szociológiai tanulmányok nem csak az együttélésről. Fórum Kisebbségkutató Intézet. ( https://mek.oszk.hu/08000/08070/08070.pdf)
Lampl Zs. (2009) A nemzeti identitás, avagy a magyar márka megőrzése. http://www.kerekasztal.org/2015/02/lampl-zsuzsanna-a-nemzeti-identitas-avagy-a-magyar-marka-megorzese/
Lampl Zs. (2012): A szlovákiai magyarok szociológiája. Fórum Kisebbségkutató Intézet, SomorjaLampl Zs. (2019): A 2018-as szlovákiai magyar identitáskutatás elsődleges eredményei (http://forumszemle.eu/archiv/?szemle=2019-1)In: Fórum Társadalomtudományi Szemle 2019/1
Lelkes G.: A társadalmi-gazdasági területi különbségek hatásának vizsgálata az életmódra és a magyar kisebbség identitására, tanulmány, Dunaszerdahely, 2019
Unique] Delightful Hungarian Easter Traditions: From Cheeky to Tasty! (expat-press.com)
