EBOOK
SZUBURBANIZÁCIÓ ÉS PANDÉMIA (2022)
A Covid-19 megváltoztatta életünket és lakhatásunkat. Több otthoni iroda, kevesebb utazás, több üzemanyag, kevesebb autó, drágább árak, jelentősebb infláció. Az új lakások iránt érdeklődők preferenciáinak – a vírussal és az intézkedésekkel összefüggő – eltolódása arra kényszerít bennünket, hogy lakhatásunk számos aspektusát átértékeljük. Trendi lett a multifunkcionalitás? Hiszen ha otthon akarunk élni, sportolni és dolgozni, akkor a követelmények rugalmassága lehetővé teszi, hogy a következőképpen alakítsuk át a helyiséget. Legalább egy kis terasz az erkélyeken, loggiákon elfér. A vírusok elleni technológiával még jobban oda kell figyelnünk, hogy lélegzünk-e. A szakértők az úgynevezett intelligens megoldás iránti érdeklődés növekedésére számítanak. okosotthonokban. Röviden: megérinteni valamit, élmény és kockázat. A COVID alatti „buborékunk” megmutatta, hogy kikre támaszkodhatunk igazán. Emlékszünk olyan buborékokra is, amelyek családtagjaink voltak, amelyek során rájöttünk, hogy mi értékes számunkra és mi nem, melyik kapcsolat értékesebb számunkra, ki a segítőkész szomszéd, valódi segítséggel.
Nem a szuburbanizáció, hanem maga a nagyobb elszigeteltség a felelős a negatív folyamatok elindításáért a közösségben. Olvasson többet legújabb kutatásunkról itt : EBOOKSZUBURBANIZACIO_PANDEMIA
SZUBURBÁN ÉLET A CSALLÓKÖZBEN (2020)
„A kérdés nem az, hogy jobban éljünk, hanem az, hogy máshogy.“
(Vladimír Ira gondolata az életminőség mutatóról)Nate Berg várostervező (Bloomberg, 2012) szerint nem a szuburbanizáció, hanem maga a nagyobb elszigeteltség a felelős a negatív folyamatok elindításáért a közösségben. Egy másik ok, amiért a külvárosi élet nem különösen alkalmas a gyermekek és a családok számára, az a tény, hogy megfosztja az embereket a társadalmi kapcsolatoktól. Megemlíthetjük például az úgynevezett “zöld özvegy” jelenséget, mely a külvárosi nők bizonyos csoportját jelzi. Értelemszerűen megfelel az elszigeteltség és a szétesés feltételeinek, egy gyönyörű külvárosban, egy családi házban élnek, de a társadalomban mégis elszigeteltnek érzik magukat. A kutatás célja az volt, hogy megszólítsa az ilyen magyar és szlovák nemzetiségű nőket, és egy előre meghatározott struktúra szerint beszéljen velük az itteni életről, megvizsgálja a külvárosok életminőségét gazdasági szempontból, és megismerje az itteni társadalmi vagy kulturális tendenciái.SUBURBAN studia_HU
SZUBURBANIZÁCIÓ ÉS KULTÚRA (2019)
„Az új házba az új álmokkal történelem és kultúra is érkezik.” Bachelard
A tanulmány vizsgálatának központi eleme Pozsony főváros mellett kiterjedt nagy városszétfolyás, agglomerációkban és a perifériákban, konkrétan a Csallóköz kistérségében Szlovákiában. A tanulmány különös figyelmet szentel a lakosság gyors demográfiai növekedésének és a szuburbanizációs folyamatoknak. Az általánosan ismert statisztikai adatokon kívül a kutatás kérdőíves felméréssel adatokat gyűjtött az egyes reprezentatív szuburbán települések lakosaitól, 545 megkérdezettől, 25 településről. Kihangsúlyozza a szuburbanizáció gazdaságszociológiai következményeit, mindenekelőtt annak hatását a szlovákiai magyar társadalomra. A hatás nem csupán gazdasági, társadalmi, demográfiai kérdés, mindinkább a globalizált társadalom meghatározó tényezője, sokszor környezeti hatásokba ütközve. A tanulmány két fontos feltételezést taglal, miszerint 1) a szuburbanizáció kimutatható és befolyásoló hatással van Csallóköz gazdaságára nézve a regionális kulturális szolgáltatások terén, 2) továbbá rámutat arra, hogy a szlovák főváros, Pozsony gazdasági növekedése mellett a szuburbán településeken élő lakosok életminősége csökkent a kulturális szolgáltatások terén. Az első feltételezés helyzetelemzéssel történik makrogazdasági mutatók szerint, a második feltételezésre a választ a felmérés által nyert adatok kvalitatív és kvantitatív elemzése adja. A tanulmány végül összegzi, hogy vajon a szuburbanizió növelte-e a gazdaságszociológiai, népesedési és kulturális fejlődésbeli szakadékot Csallóköz esetében az elmúlt évtizedben.
LEGÚJABB KUTATÁSUNK ÖSSZEFOGLALÓJA HU_EBOOK_KULTURA_SZUBURBANIZACIO-compressed c. LETÖLTHETŐ ONLINE
AZ EGÉSZ KUTATÁSI ANYAG ITT OLVASHATÓ HU_KULTURA_SZUBURBANIZACIO
A szlovák kutatási anyag a szlovák weboldalon található.
SZUBURBANIZÁCIÓ ÉS IDENTITÁS (2018)
A Pozsony környéki szuburbanizáció csallóközi társadalomra, mindenekelőtt az itt élő magyar kisebbségre kifejtett hatását vizsgálja mindkét kutatás, mely felmérés segítségével kelt életre. Mindemelett gazdasági kérdéseket boncol, miszerint a szuburbanizáció hatása nemcsak társadalm és földrajzi jelenség, de a jövő emberének minden irányban meghatározó, életminőségét illetőleg. Két főbb hipotézist vizsgál, hogy a szuburbanizáció bizonyítható és meghatározó hatással van a csallóközi kisrégió gazdasági fejlődésére. A főváros erőteljes fejlődése mellett elemzi hatásait az eredeti és beköltözött lakosok életminőségére és elvárasaira nézve. Ugyanezt a kultúra jegyében is számba veszi. Továbbá azt is vizsgálja, hogy az itt élő emberek kultúrája és a„szuburbán” régió illetve szuburbanizált lakosok identitása mennyire van kihatással az eredeti, a “szuburbán” vagy közös identitástudatra lakhelyet, származást, otthont és közösséget beleértve.
ZAROJELENTES CSALLOKOZI SZUBURBANIZACIO ES IDENTITAS
Kérdőív
HU Kérjük Önöket a kérdőív kitöltésére, mely a „Szuburbanizáció és identitás”című kutatáshoz gyűjt adatokat a Csallóköz régióból. A kutatás célja Pozsony főváros környékén lévő szuburbanizált térség identitásának felmérése. A kérdőív kitöltése anonim, az adatok név nélkül kerülnek feldolgozásra.
A kutatást a Kisebbségi Kulturális Alap támogatta.
Podporené z Fondu pre kultúru národnostných menšín Kultminor.
S poďakovaním: PhDr. Lívia Bott Domonkos, PhD. štatutár OZ FutuReg.
Vysvetlivky: suburbánna zóna – Prímestská zóna (angl. suburban zone, hu.külvárosi térség, szuburbán terület )Podľa S. Liszewského a W. Maika pod ňou rozumieme prechodné teritoriálne pásmo, ktoré bezprostredne obklopuje kompaktné mesto a zároveň je súčasťou mestskej aglomerácie.
