Quo Vadis a Duna két partján II.

Quo Vadis a Duna két partján II.

Turizmus

A két város jövőbeni sikerágazata az ipar mellett a turizmus lehet, mely világszerte nagyon sok városban, régióban a gazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazatának számít, fontos munkahelyteremtő ágazat. Észak-Komárom és Dél-Komárom városok nagyon kedvező adottságokkal rendelkeznek ezen ágazat fejlesztéséhez: központi helyen fekszenek a kontinensen, azon belül is három főváros alkotta Bécs-Pozsony-Budapest aranyháromszögben, ahol Észak-Komárom és Dél-Komárom városok képesek karakteres turisztikai arculatot felvonultatni, ugyanis itt minden megtalálható ahhoz, hogy az ideérkező turista jól érezze magát (pl. Észak-Komárom az ország legmelegebb, legnaposabb tájegységének központi nagyvárosa). A kedvező földrajzi fekvés jelentős tranzitforgalmat generál, lényegében itt kereszteződnek az Európát északnyugat–délkeleti és észak–déli irányban átszelő tranzitútvonalak. Továbbá a két város és közvetlen környezetük bővelkedik természeti és kulturális értékekben, kiváló lehetőségeket nyújtanak a pihenésre, a megismerésre és a gyógyulásra vágyóknak. Két város fő turisztikai látványossága a világhírű történelmi erődrendszer, melynek észak-komáromi tagjai az Öreg- és az Újvár, a vág-dunai hídfő, a Nádor- és Vágvonal, míg a dél-komáromi elemei a dunai hídfő (a Csillagerőd), az Igmándi és a Monostori erőd. Az erődrendszer attraktivitásának fokozása végett mindkét város igyekszik olyan térszerkezeti fejlesztéseket tenni, hogy a városok többi attrakciói összeköttetésben legyenek az erődrendszerrel, egy egységes rendszert alkossanak (pl. tervezik az Igmándi erőd és a gyógyfürdő közti térszerkezet erősítését). Az UNESCO Világörökség címének várományosaként az erődrendszer nem csak a két város, a régió, hanem Közép-Európa egyik fő kulturális-turisztikai célpontjává válhat, ahol mindenki megtalálja a számára legvonzóbb kikapcsolódási lehetőséget.

További kiemelendő attraktivitások a római kor emlékei, a városok pezsgő élete és fesztiváljai (a sok ezer látogatót vonzó rendezvények közül kiemelkednek a több évtizedes múltra visszatekintő Komáromi Napok, a Jókai Napok), a dél-komáromi gyógyfürdő, Észak-Komárom történelmi belvárosának hangulata, az 1998-ban megálmodott Európa Udvar (melynek impozáns épületei és építészeti filozófiája mágnesként vonzza a turistákat), az egymás mellett élő számos nemzetiség kulturális vonásai, a folyók és a tavak által nyújtott lehetőségek rekreációra és sportra.

A két város turisztikai vonzerejének kiváló kiegészítői lehetnek a wellness szolgáltatások, valamint az aktív pihenést és feltöltődést elősegítő egyéb szolgáltatások, mint például a természetjárás, a kerékpártúrák és csónaktúrák, a horgászat (a horgászok fő zsákmánya a ponty és a keszeg), a lovaglás. Az utóbbi turisztikai termék nagy népszerűségnek örvend a régióban, az elmúlt egy évtizedben a lovaglás élményét számos agroturisztikai vállalkozás nyújtja, a közeli Kisbér és Bábolna a lótenyésztés terén világhírnek örvendenek, valamint Dél-Komáromban működik Európa egyetlen lovasszínháza).

A két város kerékpárturisztikai potenciálja nagyon jelentős: áthalad rajtuk az EuroVelo 6. kerékpárút, mely az European Cyclists Federation (ECF) által meghatározott kerékpárturisztikai folyosó, mely kettészeli Európát összekötve az Atlanti-óceánt a Fekete-tengerrel (ennek az útvonalnak a része a Duna menti kerékpárút). A kerekpárút-hálózat azonban fejlesztésre szorul, amelynek részeként a két város tervezi egy harmadik híd megépítését is, amely gyalogosok és kerékpárosok számára állna rendelkezésre, s biztosítaná a Vág menti kerékpárút rákapcsolódását a Duna menti kerékpárútra – ezen híd az Öregvár és a Csillagerőd közt épülne meg.

Ábra 2: Az EuroVelo nemzetközi kerékpárúthálózat Közép-Európán áthaladó nyomvonalai

Forrás: www.ecf.com

A régió turisztikai potenciálját a kereskedelmi szállásférőhelyek egyre növekvő száma és szolgáltatásaik minőségi színvonala is jelzi. A tíz évvel ezelőtti szálláskapacitás napjainkra megtöbbszöröződött, illetve a minőségi színvonal is lényegesen megemelkedett a vendégforgalom igényeinek megfelelően.

A két város turizmusának gyenge oldala, hogy a meglévő attrakciók nincsenek felfűzve komplett kínálat formájában, a vonzerők nincsenek komplex csomagba foglalva a turista több napon át történő megtartása végett. Az első ilyen kezdeményezések közé tartozik a „Dunai hétvége” programcsomag, amely alatt egy „vizes nap van” (termálvíz, felszíni vizek nyújtotta élmény), egy történelmi nap (múzeumok, műemlékek megtekintése), valamint egy sportnap gazdag gasztronómiai kínálattal (kerékpáron túrázni, este a régió borait kóstolgatni).

A jó adottságok ellenére azonban a turizmus csak részben kiaknázott, az adottságok nem tükröződnek a turizmus jövedelmezőségében, a vendégéjszakák számában, az ágazat számos problémával küzd: a tranzitturisták aránya magas, hiányoznak a magas minőségű szolgáltatások, vendégorientált szolgáltatói kultúra még gyerekcipőben jár (pl. kisgyermekes családok igényeit is figyelembe vevő szolgáltatások tekintetében a nyugat-európai városok messze előrébb járnak), a turisztikai attrakciók fejlesztési dinamikája gyenge (pl. a Duna part intenzívebb használása rekreáció, sport, szabadidő-eltöltés céljaira évek óta várat magára).

A sikeres turisztikai ipar létrehozása megköveteli egy regionális intézményrendszer kialakítását, amely képes menedzselni az adott régió turizmusát, a desztináció piacra vitelét elősegíti, a helyi szervezetek és partnerek tevékenységét összehangolja, a desztináció egyedi kínálati profilját kialakítja. Szlovákiában a 91/2010 Tt. törvény határozza meg a regionális (területi, kerületi) turisztikai egyesületek létrehozásának és finanszírozásának kereteit, az önkormányzatok hatásköreit a turizmusfejlesztésben. A törvény kimondja és egyben szabályozza is az állam szerepét is a turizmusfejlesztésben – meghatározza a turisztikai egyesületeknek nyújtható állami támogatás nagyságát és ezen támogatás kérvényezésének feltételrendszerét. Észak-Komáromban és a környező szlovákiai falvak területi turisztikai egyesületének létrehozása most van folyamatban. Magyarországon a turisztikai desztináció menedzsment rendszer már előrébb van, országszerte számos turisztikai célterület fogalmazta meg önmagát teremtve magas minőségű kínálatot a belföldi és a külföldi turisták részére. Dél-Komáromban 2010-ben 36 szervezet, magánszemély és a város összefogásának eredményeképpen létrejött a Komáromi Turisztikai Egyesületet, mely turisztikai desztináció menedzsment szervezet célja a város turisztikai vonzerejének növelése, megszüntetése annak, hogy a város „három- négyórás programnak” számítson a turisták körében.

Kitörési együttműködések

A települések közti együttműködés alapfeltétele a fejlődésnek bárhol a világon, a hatékony kooperáció stratégiai kérdés a versenyképes városok, régiók megteremtéséhez. Észak-Komárom és Dél-Komárom egyedül kevesek ahhoz, hogy hatékonyan megjelenjenek a globális piacon. A fejlődésük érdekében össze kell fogniuk a környező településekkel, meg kell találniuk a településhálózatban azon partnereket, akikkel a városok bekapcsolódhatnak az európai gazdasági, társadalmi vérkeringésbe, akikkel együtt alakítanak ki egy magasabb potenciállal rendelkező gazdasági és társadalmi teret, amelyben Észak-Komárom és Dél-Komárom vonzó élhető városok lesznek.

A két város számos regionális együttműködésben vesz részt, kiterjedt hazai és nemzetközi partnerségi hálózattal rendelkeznek, mely kapcsolati rendszer lehetőséget teremt és segítséget nyújt Észak-Komárom és Dél-Komárom további fejlesztésére, versenyképességük erősítésére. A városok specifikus fekvése miatt Észak-Komárom és Dél-Komárom esetében fokozott szereppel bírnak a határon átnyúló együttműködések. A két város régiója érintett több határon átnyúló eurorégiós kezdeményezésben (pl. Pons Danubii EGTC).

A városok életében, arculatuk formálásában és fejlődésük érdekében azonban számos további együttműködés, helyi és regionális szereplő bír meghatározó szereppel, amelyek egyre jelentősebb szerepet vállalnak a városok fejlesztéspolitikáinak alakításában, pozitív hatással vannak a helyi értékek megőrzésére, fejlesztésére, s lehetőséget teremtenek sokszínű együttműködésre a városokban élők életminőségének javítása végett. Fenntartható fejlődésre igazán esélye azoknak a városoknak, térségi központoknak van, ahol élénk a civil élet, ahol a polgárok alulról jövő kezdeményezésekkel teszik élhetőbbé a városukat. Észak-Komárom és Dél-Komárom ilyen városok, mindkét városban magas a kellő szakértelemmel rendelkező nonprofit szervezetek száma, amelyek napjainkra társadalomformáló tényezővé váltak, s amelyek életritmusa nem követi a választási ciklusokat, működésük független a mindenkori kormányoktól, önkormányzatoktól.

Összefoglaló

Észak-Komárom és Dél-Komárom emberi léptékű és vonzó atmoszférájú városok. A térség földrajzi helyzete rendkívül kedvező – európai jelentőségű tranzitvonalak szelik át (M1 autópálya, Duna), része a Budapest-Bécs innovációs tengelynek, ami potenciális fejlesztőerőként hat – mégis a két város eltérő gazdasági erővel bír funkciógazdagságuk ellenére. Míg Dél-Komárom Magyarország dinamikusan fejlődő régiójához tartozik, a gazdaság és a társadalom legtöbb területe sikeresen modernizálódott, addig Észak-Komárom Szlovákia gazdaságilag leszakadó régióihoz sorolandó, bár Dél-Szlovákia városhálózatában meghatározó térségi központi funkciókat lát el, olyan értékekkel, előnyökkel rendelkezik, amelyek alapján ideális gazdasági környezetet tudna biztosítani a befektetők számára (kiaknázva a szellemi központjai által biztosított kutatási-fejlesztési tevékenységeket).

A schengeni csatlakozást követően azonban a két város egy gazdasági egységet alkot, s egyértelmű fejlődést mutatnak köszönhetően elsősorban annak, hogy Dél-Komárom kedvelt célpontja lett a multinacionális cégeknek, amihez egy példaértékű határokon átnyúló munkaügyi együttműködés is társult. A gazdaságot másfelől azonban monokultúra is jellemzi, torz a gazdasági szerkezet, egyoldalúan a dél-komáromi ipari park által kialakított gazdasági folyamatokon áll, gyenge jelenléttel bírnak a magas hozzáadott értéket biztosító ágazatok, amely sebezhetőség egyértelműen megmutatkozott az elmúlt években. Ugyanakkor a turizmusnak és a kereskedelemnek köszönhetően a városok elmozdultak a posztindusztriális gazdasági modell felé. Az utóbbi tíz évben a társadalmi kapcsolatokat is nagyon élénkültek, számos intézmény (kultúra, oktatás, sport stb.) szolgáltatásai iránt megnövekedett az érdeklődők száma a Duna túlsó partjáról.

Az infrastrukturális hiányosságok és a fennálló gazdasági nehézségek ellenére azonban Észak-Komárom és Dél-Komárom jelentős potenciállal rendelkezik a jövőt illetően, a feltételek adottak, hogy élhető városok legyenek egymás szomszédságában, amelyek kiegyensúlyozott gazdasági növekedését várhatóan a logisztika, az ipar és a turizmus biztosítja majd a magasan képzett humán erőforrása mellett, valamint „fontos kapu” szerepet töltsenek be a két ország közt.

A két város általános társadalmi és gazdasági fejlődésére azonban csak akkor kerülhet sor, ha a Duna és az államhatár elválasztó szerepe tovább minimalizálódik, a már megkezdett úton újraélednek a természetes térkapcsolatok, kiaknázásra kerülnek a speciális regionális helyzetükből adódó lehetőségek, infrastrukturális fejlesztések, amihez elengedhetetlen a területrendezési dokumentumok összehangolása, a közös térség-, társadalom és gazdaságfejlesztés, amelynek révén európai jelentőségű és erős társadalmi kohéziót felmutató innovatív ikervárossá szerveződhetnek egyedi építészeti, gazdasági és szellemi arculattal.