Gyermekjogok 2019-ben gyermekszemmel – aktuális felmérés

Gyermekjogok 2019-ben gyermekszemmel – aktuális felmérés

Gyermekjogok 2019-ben gyermekszemmel – aktuális felmérés

 

A gyermekek társadalmunk tükörképei, és ezáltal társadalmunk legfőbb problémáit is visszatükrözik.  A jog nem éttermi menü, amiből a gyerekeknek kis adag is elég.  A gyermeknek joga van a legjobbhoz – így szól a gyermek legfőbb érdeke. Az ENSZ gyermekjogi deklarációja, többet közt, a gyermekek számára jogot biztosít saját kultúrájuk, vallásuk gyakorlására, arra, hogy az anyanyelvükön beszéljenek vagy tanuljanak, és kifejezzék véleményüket. Vajon 30 év távlatából ez a dokumentum mit jelent a szlovákiai magyar gyermekeknek? Erre kereste a választ az alábbi kutatás.GYERMEKJOGOK

 

Hogyan vélekednek a gyerekek?

A kutatás a gyermekek jogait három szempontból vizsgálta: emberi jogok, gyermekjogok és kisebbségi jogok. A kérdőívek szlovákiai magyar oktatási intézményekbe járó gyermekekhez az intézményben, illetve online jutottak el. A megkérdezett gyermekek a 10-18 éves korosztályba tartoztak, és 11 dél-szlovákiai járásban, több mint 10 különböző intézményben tanultak.  A gyermekek demográfiai profilját kibővítettük az online felhasználói profiljuk és viselkedésük lekérdezésével. A megkérdezett gyermekek 56 %-a úgy gondolja, hogy a korlátlan internetezés éppolyan természetes velejárója – néha kimondottan alapvető gyermekjognak definiálják – gyermeklétük meghatározója, mint az, hogy iskolába járnak, vagy szlovákiai magyar gyermek esetében, hogy az anyanyelven tanuljanak? Főképpen most érdemes ezen elgondolkodni, amikor az EU a 2019-es évet a biztonságos internet, #Saferinternet nevezetű kampányával szövi át.

Mit mondanak a gyermekek a szlovákiai magyar felmérésben?

A kutatásból egyértelműen kiderül, hogy honnan, milyen forrásokból és milyen környezetben tanulnak a gyermekek a legtöbbet az emberjogi kérdésekről a gyermekek jogainak viszonylatában – az otthoni környezet egyértelműen dominál.  A gyermekek csaknem 22%-a számolt be arról, hogy az iskolában sokat tanul az emberi jogokról, ám ezen információk legfontosabb forrása a család, hiszen a gyermekek 45%-a a családjától tud erről. A harmadik legfontosabb forrás a rádió és a televízió – ez mindössze 18%-ot tesz ki. A megkérdezettek 12%-a a barátok által értesül a témáról, 3%-a az interneten olvasott már a gyermekjogokról, míg 10%-a értesült csupán a médiából.

A felmérés szerint a magyar nemzetiségű gyermekeknél magasabb szintű kritika jelentkezett az emberi jogok tiszteletben tartása szempontjából, mint a szlovák nemzetiségű gyermekek esetében (UNICEF 2009). A magyar gyermekek 56%-a gondolta, hogy gyermekjogaikat betartják, míg a jelen felmérés összegzése 13 %-ot mutat, mely jelentős értékrendbeli és felfogásbeli változásra utal.

 

Kapcsolatok és eredmények

 

Alapvetően közismert tény, hogy a gyermekek életkorának növekedésével növekszik a tudásuk szintje ezen a területen, és növekszik a figyelem és a kritika a témával kapcsolatos értékelési hozzáállásban. Korreláció mutatkozott a szülők iskolai végzettsége és a gyermekek tudásszintje közt is. A másik meghatározó kapcsolat pedig a település mérete és gyermekjogokról való informáltság nagyobb mértéke volt. A kutatás ismételten kimutatta, hogy a gyermekek tudása ebben a témában a gyermek lakhelyétől függ – azaz minél nagyobb az önkormányzat, ahol a gyermek él, annál szélesebb és pontosabb ismeretei vannak az emberi, kisebbségi és gyermekjogokról.

Hogyan tovább gyermekjogok és emberi jogok?

Ezen tények alapján kijelenthetjük, hogy fokozott figyelmet kell fordítani az olyan gyermekek oktatására és felvilágosítására, akik kisebb önkormányzatokban élnek és szüleik alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek. Sajnos kijelenthetjük, hogy a 13-15 évesek több mint fele még soha nem hallott a gyermekjogi egyezményről, de konkrét gyermekjogokról sem, vagy úgy fogalmaz, nem biztos abban, hogy hallott-e róla. Azoknak a gyermekeknek a száma (48%), akik határozott módon válaszoltak, hogy még soha nem hallottak az egyezményről, aggasztóan magas számot mutat, annak ellenére, hogy a meglévő iskolai tantervek nagy része egyébként tartalmazza a gyermekek jogainak témáját.

Konkrétabban mindig könnyebb a jogismeret

A kutatás megerősítette azt a kellemes tényt, hogy a gyermekek több mint a fele fel tud sorolni konkrét gyermekjogokat, ez pedig az ismeretet támasztja alá. Olyan jogokból, amelyeket meg is tud nevezni, és ki tudja értékelni betartásuk társadalmi garanciáját hármat kell kiemelni. Az oktatáshoz való jog általánosan ismert jognak tekinthető – mondta a gyermekek több mint 90%-a. A második jog, amely közismert a legtöbb gyermek számára, az erőszak elleni védelemhez való jog. Érdekesség, hogy a harmadik jog, mely valójában nem is jog, csak a gyermekek definiálták azzá válaszaikban: a szabad és túlzott internethasználat.

2020 – a biztonságos internet éve lányok számára

A #Saferinternetforher folyamatban lévő európai kampányával kapcsolatban megpróbáltunk információkat szerezni a gyermekek szempontjairól. A #Saferinternetforher az internethasználat túlzott mértékű használatát korlátozza. A kutatás eredményei szerint a gyerekek az internet szabad használatához való jogot sajátjuknak vélték. Ebben a tekintetben ez egy viszonylag váratlan eredmény, amely a téma fokozatos tabu-rendezésével, az online erőszak és az ehhez kapcsolódó tudás növelésével függ össze, amely a jövőben minden bizonnyal megérdemelne több figyelmet és mélyebb elemzést. A kutatás vizsgálta az erőszak egyik modern aspektusát is, nevezetesen az online jelenlét és online veszélyek területét – a gyermekek hozzáállását és tapasztalatait a témában. Elmondhatjuk, hogy ami könnyen elérhető online információ, nem biztos, hogy megfelelő tudást is ad. Ugyanakkor megtanulása és mély emlékezetbe vésése az iskolában és otthon minden bizonnyal hatékony eszköz, ezért fontos oktatásuk és tantervbe való iktatásuk szakemberek és szakmai anyagok segítségével.

A FutuReg think-tank 2016 óta a minoritykids.sk tanácsadó-érdekvédelmi portált vezeti. PhDr. Bott Domonkos Lívia, PhD. a kutatás vezetője, a Minority Kids projekt elnöke, a Szlovákia Gyermekeiért Koalíció egykori koordinátora, a kutatást a Kisebbségi Kulturális Alap támogatta. A kutatás eredményei a Kisebbségi Jogvédő Intézet 2019 novemberi konferenciáján lesznek prezentálva.